Max Renn, egy kis kábeltévé, a 83-as csatorna elnöke kétségbeesetten próbál versenyben maradni a nagy tévétársaságok között. Csatornája programja ezért elsősorban az alantas szexuális ösztönökre épít – de úgy látszik ez sem elég ahhoz, hogy az állomás sikeres legyen. Miközben kutat egy olyan program után, amely kihúzhatná a társaságot a kátyúból, véletlenül rábukkan egy kalózfrekvencián sugárzó ismeretlen adóra, a Videodrome-ra, ahol hipnotikus hatású, borzalmas képsorok peregnek le a szeme előtt. A Videodrome „műsorán” látszólag valódi felvételek peregnek szadista erőszakról, perverz gyilkosságokról. Max nyomozni kezd a Videodrome forrása után, abban a reményben, hogy megszerezheti a csatornája számára a sokat igérő programot. Hamarosan kiderül, hogy a Videodrome műsorát egy vallási szervezet vezetője sugározza milliók otthonába, a hagyományos tévéműsorok közé vegyítve, a tudatalatti ösztönöket megcélozva. Max lassan szintén a Videodrome áldozatának tekintheti magát. Függővé válik, és elveszti realitásérzékét. Összemosódik előtte a fikció és a valóság…
Ez inkább horror sok véres, nevetséges jelenettel. Az egész film értelme: a nagy hülyeség. Azért ma elég vicces, komolytalan a 1983-ban készült 7.3-ra értékelt baromság.