Nora és Aron első pillantásra egymásba szeretnek, amikor egy esős napon összetalálkoznak a metró peronján. Találkozásuk véletlen volt, mondja Nora. Így volt elrendelve, mondja Aron. Aztán Aron hirtelen meghal, s Nora számára megáll az idő. Próbálja tompítani a fájdalmát, például úgy, hogy Natannal tölti az éjszakát, aki mintegy véletlenül újra és újra felbukkan az életében, és támaszt nyújt neki. Norának van egy olyan furcsa érzése, hogy valahonnan már ismeri Natant, de nem sejti, mi az, ami összeköti őket…
Ha időben egyenesen haladt volna minden,nincsenek visszaemlékezések,jobban át tudtam volna érezni,így nem sok nyomot hagyott bennem.Egy momentum kiemelkedő a végén emberileg,amire azt mondom le a kalappal.Egyszernézős film nekem. 10/5.