A Tengerre franciák mókás nyaralási anzix, amely a mellett, hogy erősen igénybe veszi a mozilátogatók rekeszizmait, finom öniróniára készteti őket. Ráismer önmagára – „igen ilyenek vagyunk, amikor vakációzunk” -, és felidézi azoknak a helyeknek a közös, mulatságos tereit és történéseit, hangulatát, a tengerparti technikákat, amiket már számtalanszor megtapasztalhatott. Csak most a humor tükrében jót nevet mindazon, ami persze „másokkal” eshet meg.
Így jelenik meg a fiatal, gyermektelen, egymás mellett unatkozó házaspárok kalandkeresése, a középkorú agglegények „férfias” szórakozása, a nyugdíjas pár már-már gyermeki viszonya egymáshoz és a világhoz, egy perverz alak titkos találkája a kies tengerparti hotelszobában, egy jól szervezett család működésének rugói, a lányos apa viszontagságai, az alternatív fiatalok bolyongása és a helyiek abszurd mindennapjai. Mindeközben arra is poénos válaszokat kapunk mi köze a mezei nyúlnak a golfhoz, hogyan töltik a nyaralást a nudisták, kik a környék legnagyobb rock-rajongói, hogyan lehet környezettudatosan autózni és mit tegyünk az elszabadult papírsárkánnyal.
Persze ne feledjük, bármi történjék is a nyaralás legfontosabb kelléke a lélek nyugalma.