Bécs, 1846. Éjszaka a jószívű Hammer kocsis az egyik kapualjban vajúdó lányt talál és a szülészeti klinikára viszi Semmelweis doktorhoz, akit jól ismer. A nő eszelősen tiltakozik, nem akar odakerülni, mert ott meghalnak az anyák. Semmelweis doktort sem hagyja nyugodni a feltűnően sok haláleset a klinikán, ezért statisztikákat készít, könyveket búj. Mégis véletlenül jön rá, hogy a boncoló orvosok viszik át a szülő nőkre a kórokozót. A véletlen segíti a klórmeszes kézmosás fertőtlenítő hatásának felismerésében is. Ilyen egyszerű a megoldás, mégis szinte lehetetlenre vállalkozik, amikor meg akarja győzni kollégáit, a szakmát, a világot. Az sem használ felfedezésének, hogy az 1848-as forradalmakban a felkelők oldalán állt. Semmelweis, aki egész életét a gyermekágyi láz elleni küzdelemnek szenteli, öregkorára beleőrül a harcba, és Pasteur, a nagy kortárs elismerése is későn érkezik.