Románia, 1972 őszén. Ana, a 17 éves tinédzser megtudja, hogy barátja néhány napon belül végleg elhagyja az országot. A két szerelmes úgy dönt, hogy együtt töltik utolsó napjaikat.
Nethír – A hiteles film fórum!
Már láttad a filmet? Írd meg véleményed!
Románia, 1972 őszén. Ana, a 17 éves tinédzser megtudja, hogy barátja néhány napon belül végleg elhagyja az országot. A két szerelmes úgy dönt, hogy együtt töltik utolsó napjaikat.
Tetszett a film A történet nagyon egyszerű volt, de jól visszaadta a kor hangulatát – a koromnak köszönhetően jól emlékszem azokra az évekre – . Korábbi hozzá szólásokban valaki a mai magyar viszonyokhoz hasonlítja. Ez baromság. és fogalma sincs az egészről Köszi a feltöltést.
Többet vártam a filmtől,és szerintem jóval több lehetőség volt a történetben,mint amit kihoztak belőle az alkotók.Akik nem élték meg ezeket az időket,pláne nem Romániában,azok számára megdöbbentő lehet az események alakulása,a kor dermesztő abszurditása.A film egyértelmű erőssége az atmoszférateremtés,a hetvenes éveket hitelesen megidéző hangulat,és a román filmektől megszokott nagyszerű színészi alakítások.Összességében,nem tartom kihagyhatatlan élménynek,de azt sem mondhatom,hogy felesleges időtöltés a film megnézése.Értékelésem:6/10.
@Exe23: Nyilvánvaló, hogy fogalmad sincs és nem is éltél még akkor. Ez abból is látszik, hogy nem támasztottad alá a mondanivalódat semmivel, csak leírtál egy lózungot. Tudod a kommunista rendszer egyik alapvető ismérve volt, hogy addig ismételtek egy hazugságot, amíg egyre nagyobb támogatást nem kapott. Ezt most is így csinálják, itthon is, Európában is, máshol is. A világ proletárjai liberális zászló alatt egyesültek és éppen most váltanak zöld színre. A kommunizmus bukása nem azért következett be, mert gazdaságilag lenyomták a Szovjetúniót, (akkor minden szocialista állam megszűnt volna), hanem azért mert pozicíóba juttattak egy Gorbacsov nevű vezetőt, aki ezzel egyetértett, és le tudta vezényelni. Ahogy a mozgalmárok éneklik ma is „…és nemzetközivé lesz a világ”. Na, ez az igazi rákfőzés. Egy percre sem tettek le a céljukról, csak más köpönyegbe bújtak. A kapitalizmus éppen olyan rossz, mint a kommunizmus, vagy előtte a feudalizmus, de a mai korban ez felel meg leginkább az emberi természetnek. A demokráciának nevezett államigazgatási gyakorlattól sem kéne hanyatt vágni magunkat, csak mert azt mondja aki megmondó pozícióban van, már az ókorban is többször bukta volt belőle, aztán cirka 1400 évre felejtős is lett. Hogy mi váltja majd, azt csak a Jóisten tudja, de az talán kijelenthető, hogy megint valami más következik, olyan amit még nem ismerünk, most van kialakulóban.
kismisi
ez a mostani magyar rendszer is az általad említett rendszer felé halad ráaadásul nagy sebességgel, mégse érdekli az embereket, sőt még örülnek is neki, mint ahogy a rákokat főzik…
Aki nem élt az átkosban, annak mindenképpen ajánlanám, hű képet fog kapni arról, hogy mentek a dolgok a szocializmusban. Ceausescu Romániájáról ez még egy enyhe, szelíd bemutató. Aki megtapasztalta azt a rendszert, az tudja, hogy minden negyedik (és ez nem túlzás!) ember besúgó volt. Tehát egy húsz fős gimnáziumi osztályban minimum öten, de gyakorlatilag családonként is volt egy fő, ez szinte biztosnak volt tudható. Így működtették az apparátot, sokszor egymást súgták be a családtagok, közeli ismerősök. Ez nem csak Romániára volt jellemző, hanem minden szocialista országra, de Romániában nagyon durván volt jelen a Secu. A film ezt mutatja be, aki megélte, annak most is ökölbe szorul az arca, aki szerencsésen később született, az próbálja beleképzelni magát, hogy ez volt a valóság és milyen élet volt.