A Decsényiek ősi birtokán gazdatiszti állást vállal egy Török Béla néven benutatkozó fiatalember. A magányos, kissé rosszkedvű, de határozott, jó kiállású férfi addigi életét gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló néven élte, amíg rokonai – és ő maga is – nyakára nem hágott a családi vagyonnak. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok szépséges úrnője, Marica grfónő. Talán konoksága az oka, de a grófkisasszony minden kérőjében hozományvadászt lát, ezért elhatározza, jó időre eltemetkezik a vidéki magány összetört szíveket gyógyító csendjében. Hogy csélcsap kérőit távol tartsa, alhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű – valójában nem létező – bárónak. Marica és Török Béla gazdatiszt azonban olthatatlan szenvedéllyel egymásba szeretnek. Egy útjáról eltérített levél, a sohasemvolt Zsupán báró váratlan felbukkanása, a segíteni akaró barátok és rokonok kissé összekuszálják az eseményeket, még Marica és Tasziló szerelme is veszélybe sodródik, amikor váratlanul megérkezik Bozsena, Tasziló nénikéje…