Ebben a különös, a nem is olyan távoli jövőben játszódó filmben a pusztuló városok között kergetik egymást az útonálló bandák, a félelmet nem ismerő, öngyilkosjelölt autóversenyzők és a rendőrök. Amikor az egyik biciklisbanda tagja az üldözés során az életét veszti, barátai, élükön egy karizmatikus pszichopatával, Toecutterrel, elmennek a holttestért. A bosszúra szomjazó társaság megtámad mindenkit, aki az útjába kerül. Az eset kivizsgálására Max és társa kap megbízást, akiknek sikerül is a banda egyik tagját letartóztatni, ám már a következő napon szabadon is engedik. A rendőrkapitány, aki már belefásult a bűnözők elleni eredménytelen küzdelembe, szabad kezet ad beosztottjainak. Hiába minden, a rendőrök nem jutnak eredményre, sőt ők szenvednek újabb vereséget: Max társával brutálisan végeznek a banda tagjai. Max kénytelen engedni felesége unszolásának, kilép a rendőrség kötelékéből és családja társaságában nekiindul, hogy új életet kezdjen. Ám más van megírva számára a sors könyvében, a banda bosszúja elől nincs menekvés: a következő áldozat Max gyermeke. Az őrület határán álló, kétségbeesett férfi újra szolgálatba áll, és egy speciálisan az ő számára készített autóval ered a gyilkosok nyomába.

18 comments

  1. Retromester elhúzhatnál már a faszba a baromságaiddal.Menj és vetíts magadnak diafilmeket és azokat elemezd te faszkalap

  2. etiopmamut – valóban, ha csak „önmagában” vizsgálod a filmet, akkor egy közepes B-mozi. Igen, tényleg annak készült, kis költségvetésből, az amerikai revenge (bosszúálló) és rape and revenge (szexuális erőszak és bosszúállás) kategóriák mintájára. Ha ebből a stílusból filmeket nézel a 70-es évekből (exploitation filmekre keress rá ebben a témában) akkor láthatod, hogy szinte mindegyik nagyon lassú történetvezetésű, sok a felvezetés és csak az utolsó szakaszban történik meg a bosszúállás. Ilyen filmek pl a Thriller: A cruel picture (melyből Tarantino is merített karaktereket), a Straw Dogs (Szalmakutyák, az eredetit keresd, ne a remake-et), Rolling Thunder, Last house on the left (az eredetit keresd, ne a remake-et), Born Loosers (ez motoros film, igaz a 60-as évek végéről, itthon annó betiltották négy nap után!!!) (a 60-as évekből hasonló a Motorpsycho és a Faster Pussycat, Kill, Kill is – ez a két film a legendás explitation rendező Russ Meyer alkotása!). Ha ezeket a filmeket megnézed, a Mad Max története – alap története és konfliktusa – teljesen azonos lesz velük, valamint a narratíva is nagyban hasonló. Így, ha nem szereted a lassú felvezetésű filmeket, akkor a revenge mozi talán nem a legjobb választás számodra, és nincs azzal semmi gond, ha nem tetszik. Én közel 20 éve foglalkozom az exploitation filmekkel, gyűjtöm, nézem őket, szóval ha kell valamilyen ajánlás, szívesen adok.

  3. Enyhe kifejezés! Az új rész egy aberrált baromság, a nyomába nem érhet a régi részeknek. De ki az a Tom Hardy? Csak nem a Tom Lantos tesója? Vagy Tom macskának? A régi rész egy etalon, mert ha nem az lenne, akkor nem csináltak volna rengeteg olyan filmet ami ennek a majmolása. Sajnos az új egy fos.

  4. Vagy ha már Tom Hardynál tartunk, ott van a Bronson is…. ez a tejfölösszájú jelző nem talált

  5. Tom Hardy nagyon hozza az elvárásokat, SŐT!
    Már csak azért is le a kalappal hogy a Heath Ledger által alakított Joker után (Dark Knight), rendesen fel volt adva a lecke hogy egy ütős negatív hőst láthassunk.
    Bár a legendás Joker alakítást nem jött, de a Bane szerepe is nagyot szólt.
    Nem beszélve Hardy „Warrior” című filmben nyújtott szintén zseniális alakításáról.
    Jó lesz az a Mad Max

  6. Mondjuk Tom Hardyt nem nevezném takonypócnak.úgy olvastam ő lessz Mel Gibson helyett.

  7. Ezek tényleg nagyon szuper filmek voltam Mel Gibson nagyon beleillett a film főszerepébe! Ha minden igaz hamarosan láthatjuk a 4.-ik részét is de abba már sajnos valami tejfölösszályú kis takonypóc lessz Mel Gibson helyett így a film szerintem hatalmas értékvesztést szenved!
    Úgy vélem Mel Gibson még a 4.ik befejező részt szívesen elvállata volna még idősen is.

  8. Sajnálom ha valkit megsértek ezzel de nagyon sz*r, unalmas és vontatott film volt. Persze ez kellett hogy megismerhessük a színészt és az életét de csinálhatták volna eseménydusabbra is. Nem tetszett. A második rész jobb.
    10/5

  9. Sokan műfajteremtőként tekintenek erre a filmre, de ez csak részben, vagy még abban sem igaz. A 70-es évek exploitation filmjeinek – azokból is a revenge, rape and revenge stílusnak egy darabja, az alaptéma sok kultfilmben megjelent már a Mad Max előtt is. Valamint a karakterek előfutárai, egyes vonásai már az 1974-es Stone című, szintén ausztrál filmben megjelentek, úgy, hogy Toecutter karaktere, valamint a koporsó szállítása, igaz ott motoron.
    A disztópikus világ sem egyedi, (itt még nem beszélhetünk poszt-apokaliptikus világról), nem egy példa volt már rá a Max-et megelőző években, mint például a Soylent Green, Zardoz vagy éppen az Idaho Transfer.
    A Mad Max sikeréhez az vezetett, hogy a szűk, rétegfilmet – az exploitation mozit – sikerült tömegfilmmé tenni. A revege mozik egyik jobban sikerült filmje, de aki sok ilyen stílusú filmet látott már, annak akár közhelyes is lehet. Mindezek ellenére, és ezek miatt kötelező megtekinteni, hiszen pont popkultúrális beágyazódottsága és a rétegfilmből való kitörése miatt jogosan része a filmtörténetnek.
    (Csak zárójelben jegyzendő meg, hogy a Mad Max 2. részére is úgy tekintenek, mint a poszt-apokaliptikus stílus megteremtőjére, holott már előtte, a 70-es években is születtek hasonló filmek, mint a Boy and His Dog, vagy éppen a legendás Deathsport, vagy a Gas-s-s-s. Nyilván itt is hasonló a képlet a sikeres első film után a Max 2 is egy üres térbe, a kommersziális mozivilágba tudott berobbani. És utána kezdődött a poszt-apokaliptikus filmek aranykora a 80-as években, ahol főleg az olaszok rengeteg másolatot készítettek hasonló stílusban.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük