A filmben egykori katonák a riportalanyok, akik élményeikről mesélnek, s mikor már meseszerűvé válna mindaz, ami megtörtént, a hadtörténész szakszerű összefoglalója rávilágít a mögötte, a politikai „húzásokra”, a kisded, néha személyes érdekhajhászásokra, amelyen ország, nemzet a tét. És közben a szövegkönyvíró folyamatosan kérdéseket vet fel, amelyek arra sarkallnak, hogy az idősek által mesélteket előkerítsük a memóriánkból, és felelevenítsük, kutassunk e négy év epizódjai után, s főként, hogy ne felejtsük el. Erdélyország e négy évét, amit bemutat a film, gyergyói szemszögből láttatják a filmkészítők: Zsigmond Attila és Bajna György.
Nem elég Erdély vissza szerzése ! Romániának is el kell tünnie a térképről ,kárpotlásnak kell a többi terület! Ami pedig délvidéket illeti ,én jobban örülnék egy magyar görög határnak ! Németek is tul sokan vannak , nem jobb a szlávnál ! A zsidók és cigányok ………………………….majdnem mint a franciák !
A mocskos labancnak köszönhet a Magyar mindent és még ők is belénk haraptak a végén.A bíráinkról annyit(Trianon),valyon ki gyarmatosította a fél világot,ki nyomorított meg népeket,ki attól érzi magát nagynak,hogy más verítékén élősködött???
A Magyarok nyomták el a kissebbséget??
Soha nem mások f…szával vertük a csalánt.