1948. A forrongó magyar fiatalok a NÉKOSZ mozgalom keretében szállnak szembe az egyházzal. A provokáció tárgya egy papi líceum, melynek rendjét felborítják a megszálló fiatalok, és vitára kényszerítik az ott tanulókat. Laci a demokrácia, a meggyőzés híve, aki komolyan gondolja elveit, ezért lemond, amikor egy katolikus diákot akarnak letartóztatni. Ekkor a vezetést két lány, Teri és Jutka ragadja magához…

Jancsó Miklós, a hatalmi erőszak és az emberi alávetettség viszonyát ezúttal a „fényes szellők” korszakában modellálja. Egy kollégiumfoglalás eseménytörténetébe sűríti a forradalom természetrajzát, a mindenáron való, öncélú, tömeges személytelenségbe tompuló, és hatalmi erőszakba torkolló forradalom veszélyeire figyelmeztet.