Minden valamire való autós tudja: a járgánynak lelke van. Persze nem mindegy, hogy az a lélek milyen. Mert legtöbben nyilván kedvesnek, segítőkésznek, ragaszkodónak szeretnék tudni autójukat – illetve a benne lakozó személyiséget. De mi van, ha ez az autó gonosz lélek? Ha ragaszkodó ugyan, de ragaszkodása már nem a szeretet megnyilvánulása, hanem félelmetes szélsőségekbe hajló birtoklási vágy?
Minden könyvét olvastam amit idehaza is kiadtak,de talán ez adja vissza legjobban az íróbá gondolatait.
Remek film, remek könyv átirat, bárcsak minden S. King mű így került volna megfilmesítve!!
Nekem is kell egy ilyen kocsi, mert én is olyan faszagyerek akarok lenni, mint a főszereplő.
„Először” a kocsiknak „van” lelkük, utána a számítógépeknek… Következő a hűtőszekrény lesz esetleg a villanykörte? (Bár nemrég kiderült, hogy még a gumiabroncsnak is van… )