Egy nő lekési az 1:30-as New Yorkból Bostonba tartó vonatot. A várakozás közben megismerkedik egy utcazenésszel, aki megpróbál segíteni neki, hogy még a férje előtt hazaérjen. Az éjszaka folyamán egyre többet tudnak meg egymásról, és fellángolnak bennük az érzelmek.
…mint Chantal. Ki hinné, hogy manapság még ilyet is tudnak.
Ez egy jó film. Hogy romantikus-e, vagy drámaian realista, azt majd döntse el mindenki magában. Nem szirupos, a fiú és a lány nem esik egymásnak minden 5 percben, mégis tele van energiával. Pontosan olyan kis történet, amilyenbe bármikor belebotolhatsz, ha nyitott szemmel jársz. És igen, valahogy így is kellett befejezni.
Hajrá Amerika Kapitány
Tavaly láttam még feliratosan, de ilyenre nem emlékszem, csak arra, hogy nagyon jó film.
Nekem bejött, kedves aranyos film. Ajánlom mindenkinek, ha egy kicsit ki akar kapcsolni és egy kicsit lelkileg feltöltődni.
A beállítások és a felvételek olyanok mintha kézi kamerásak lennének, de véleményem szerint ez csak a hatás miatt van, a hang jó és tisztán érthető, ezért is gondolom, hogy nem mozis verzió.
Köszönöm! Rendkívüli volt, eltérő a legtöbb romantikus filmtől, sok érdekes elemmel megspékelve. A leíráshoz csak annyit, hogy Nick nem utcazenész, ez kiderül a filmből. Nekem tetszett, pedig egyáltalán nem vagyok romantikus alkat.