Berlin, 1888. A Charité Kórház a szegények kórháza. Egyben oktatókórház és a kor egyik tudományos központja, ahol a századfordulón a német orvostudomány színe-java, későbbi Nobel-díjasok dolgoztak együtt. A fejlődés és az emberi ostobaság feszül egymásnak. Megesett szolgálólány, forradalmi eszméket terjesztő ápolónő, maradi gondolkodású főnővér, izgága orvostanhallgatók, mindenhova beszivárgó birodalmi politika és a megállíthatatlanul terjedő tüdővész: az itteni élet jellemzői. Egy nap súlyos állapotban levő fiatal lány támolyog be a kapun. Csak egy kérése van, ne Dr. Behring kezelje. A nincstelen Ida arra kényszerül, hogy műtéte után segédápolónőként dolgozza le kezelési költségeit a Charité kórházban. A diakonisszafőnök Martha nővér bigott vezetése alatt felfedezi a gyógyítás iránti szenvedélyét és szokatlanul szabad szellemként indul el az önmegvalósítás útján. Barátságot köt a fiatal Therese nővérrel és az inkább a művészi pálya iránt vonzódó medikussal, Georg Tischendorffal. Eközben a Német Birodalom liberális gondolkodói, mint Virchow professzor, új politikai tavaszt várnak Frigyes császár trónra lépésétől. Ám a császárt legyőz a rákbetegség, és fia, II. Vilmos veszi át az uralkodást, aki hamarosan látogatást tesz a Charité kórházban. Elvárások, izgalom, teljesítménykényszer és intrikák övezik a felséges vendégek érkezését.

(Sorozat)