Japánban minden évben több mint egymilliárd mangát, vagyis egy speciális fajta képregényt adnak el. A statisztikák szerint az ország 85 százaléka hetente legalább egy mangát olvas. A film annak járt utána, hogy mi is ez a Nyugat-Európában lekezelt tömegkulturális cikk és Japánban mi a titka elsöprő népszerűségének. A kérdés annál is időszerűbb, mert a manga megjelent Európában is és egyre több fiatal – köztük képzőművészek, filmrendezők – kerültek hatása alá.
Szuper, érdekes ismeretterjesztő. nagyon jó!
köszönöm
Érdekesnek tűnik, de nem az. Bár látom, hogy 2005-ös film, ezért nem szabad 2012-ben ítélkezni felette, de semmi olyan nincs benne, amit ne tudtam volna hét éve beilleszteni a szakdolgozatomba és már akkor is évtizedes irodalomból dolgoztam. Ez a doku egyvalaki teljesen felesleges útja Japánba és elmesélése annak, amit amúgy tudunk. Egy francia Frei Tamás filmje.
Azok a mondatok, hogy „Szeretném eloszlatni az előítéleket” és „Már láttam magam előtt a szenzációs cikk címeket” bulvár-újságírói fogás. Oda helyezi a kérdést, ahol valójában már tíz éve nincs.
Yoshihiro Tatsumi pedig gekiga-ka, nem mangaka.
Köszönöm!
Érdekesnek ígérkezik…