Egykoron a termékeket úgy tervezték és készítették, hogy akár több generációt is kiszolgáljanak. Valamikor az 1920-as években egy csapat üzletember rájött, hogy ha termékeik hosszú ideig használhatóak maradnak, az a kevés eladás miatt tragédiát jelent az üzletüknek. Ekkor született meg a tervezett elavulás fogalma, a termékek élettartamának szándékos csökkentése. Nem sokkal ezután összeállt az első világméretű kartell, mely céljául tűzte ki a fejlődés, a nagyszerű ötletek egyik jelképének, a villanykörte szavatosságának csökkentését, ami a tervezett elavulás első igazi áldozatává vált.

22 comments

  1. hatalmas édesvízi készletek vannak alattunk a talajban. az édesvíz pedig létfontosságú az emberi léthez. a zsidó legalább 150 évvel előre gondolkodik … csak ők tudhatják hogy mire és miért kell nekik a feltáratlan édesvizünk ….

  2. A 21. század nagy kincse az iható víz lesz, talán emiatt tervezik a betelepülést Izraelből, mivel ott nem garantált ez mindenhol. A termálvíz pedig csak hab a tortán.

  3. megjegyzendő: az érintett, immár 110 éves, Livermore-i égő 60 wattos, és csupán 4 watton égetik. biztosra veszem, hogy teljes igénybevétel mellett már kurva régen bemondta volna az unalmast. persze azzal nem vitatkoznék, hogy ma szándékosan csökkentik a fogyasztói termékek élettartamát.

  4. Bocsánat, hogy megint beleszólok, de szerintem sem kell semmiféle köröket meghúzni. Azt a világszemléletet kellenne végre elfelejteni, ami az említett körök létalapja. Ha megszűnik a rendszer, nem tudnak ártani. Konkrétan a kamat intézményére, és a hitelfedezeti pénzrendszerre gondolok. Hogy tisztán lássunk, mintkettőt a zsidóknak köszönhetjük, és szerintem ez a két dolog felelős elsősorban minden globális problémáért. A korábbi találmány a kamat. Erről azt tanítják nekünk, hogy a pénz időértéke, beépített profitja. Milyen érdekes, hogy ezt ma már senki sem kérdőjelezi meg, elfogadja, hogy az jár. Akkor kezdődtek a gondok, amikor nem hozzáadott érték előállítására vették igénybe a hitelt, és nem termelődött meg a kamat fedezete. Ez önmagában elég ahhoz, hogy soha ne lehessen egy hitelt visszafizetni. Ezért a hitelfedezetül szolgáló anyagi javak, a vagyonok szép lassan elkezdtek a pénzkölcsönzőkhöz vándorolni, a szegényebb emberek pedig elmehetett adósrabszolgának vagy eladhatták a saját lányukat. A rendszernek új lendületet adott az ipari forradalom, majd a fogyasztói társadalom, ami életre hívta a globalizációt. Ugyanis rájöttek arra, hogy erőltetett gazdasági növekedés mellett működik a kamat intézménye, folyamatosan kitermeli a termelési-fogyasztási spirál. Tehát azoknak a bizonyos köröknek a betevő kamatáért kell elpazarolni a Föld tartalékait, tönkretenni a civilizációnkat. Az ember korábban évezredekig tudott alkalmazkodni a természethez, egyensúlyban volt a világ. A legteljesebb lelki életet élő vagy másokat segítő „szentek” számítottak értékes embernek, de ki lehetett tűnni harci bátorsággal vagy más emberi erénnyel is. A zsidók annyira átformálták a világot, hogy mostanra a pénz, a vagyon vált az emberek értékmérőjévé, szinte minden lelki kapcsolatunkat megszakítottuk a természettel, csak kihasználjuk, kiszipolyozzuk azt. És egyre inkább így viszonyulunk embertársainkhoz is. Az ezt megalapozó ideológiát (liberalizmus) és a hagyományos erkölcs lerombolását (önzés, egyenlőség, „demokrácia”) szintén a zsidóknak köszönhetjük, egyetemben az olyan racionalizált társadalmi és gazdasági modellekkel, mint a kommunizmus, a szabadverseny vagy a globalizáció.
    A kamat melletti másik probléma a hitelfedezeti pénzrendszer. Korábban aranyfedezeti, majd aranyparitásos rendszer működött, vagyis anyagi értékhez volt kötve. Jelenleg az „állami” jegybank bármikor teremthet pénzt. Az USA-ban ez egy zsidó monopólium (FED), tehát nem véletlen, hogy az amerikai dollár vált a világkereskedelem, a nemzetközi pénzvilág mindnehol elfogadott devizájává, világpénzzé. Szóval a pénz mögött nincs valós annyagi érték, csupán egy adósságlevél, állami kötelezettségvállalás. És akkor nem is beszéltünk még a bankok által teremtett hitelpénzről, amivel a tartalék mértékétől függően megsokszorozhatják a saját tőkéjüket (Magyarországon 20x-ozhatják). A rendszert a gazdaság pénzigénye tartja életben, egyébként ez a pénz annyit érne, mint a Gazdálkodj okosan játékpénze. A rendszerbe viszont bekerült egy buktató, a deficites költségvetés, illetve a lakossági túlfogyasztás, ami szintén zsidó találmány. Az állam (illetve bárki) elvileg annyit költhet, amenyi bevétele van, de a kamat istene által életre hívott gazdasági növekedés miatt elvileg minden évben egyre magasabb lesz a bevétel, és ezt el lehet költeni előre. Ebből persze az lett, hogy a költségvetési deficit minden évben automatikusan bekerült a legtöbb ország költségvetésébe, mellétettek valami növekedési tervet, ami vagy bejött vagy nem, de a pénz mindenesetre előre el lett költve. Az így megnövekvő adósságnak viszont semmiféle fedezete nincs, vagyis visszafizethetetlen, és megintcsak azt eredményezi, hogy az ország teljes anyagi vagyona a pénzkölcsönzőkhöz vándorol, a gazdaság által termelt érték egyre nagyobb részéből a bizonyos körök folyamatos kamatjövedelme lesz. A probléma ezzel az, hogy ha elfogy az átadható vagyon, a költségvetés már nem bírja kitermelni az adósság éves kamatát, magyarul nem lehet több pénzt kisajtolni az adófizetőkből, vagy nem hajlandók eleget fogyasztani (mert esetleg már az egyének is annyira eladósodtak, hogy csak a kamatot fizetik fogyasztás helyett), a rendszer működésképtelenné válik.

  5. Minden lényeges pénzügy ugyanabba a körbe tartozik.

    Szerintem ha egy társadalmi problémát, amely az egész nyugati, és most már szinte az egész nyugatizált világot áthatja, démonizálunk egy bizonyos kör (amit ki tudja, ki húz meg) bűnének, akkor tévútra megyünk. Ha meg is „öldjuk” a problémát, akkor is csak mások kerülnek a helyzetbe megint. Szerintem ez rossz konklúzió egy olyan szimbolikus jelenségről, mint a „lightbulb”. Azokkal értek egyet, akik egy globális probléma fontos elemeként beszélnek róla..jó film.

  6. A Kárpát-medence a világ közepe….
    Hogy miért ? Majd rájöttök. Én nem mondhatom el.

  7. Kárpát-medence? Se ásvány, se olaj, se gyémánt, se arany… folytassam? Tudod kinek kell ez? Senkinek. Főleg Izraelnek nem barátom. Azoknak eszük is van…

  8. Nem nagy igényűek. Ez a Kárpád-medence, ahogy írni akartad, ez valami létfontosságú hely a világ szempontjából? Nem hinném.

  9. az Izraeli miniszterelnök is kijelentette jó pár éve, hogy a zsidóknak szánt terület a Kárpát medence, inkább ez izgathatná a magyarságot, nem pedig hogy elromlik mosógép..szánalmas bábok vagyunk mind.

  10. Tudatos vásárlás.Tudatos életmód.Nem egyszerű.De ha valaki vesz valamit nem azon gondolkodik ki és hol csinálta tartose vagy se .HA mindenki tudatosan vásárolna sok melo hely nem is lenne .A magyarok kimondottan tudatlanul vesznek mindent.

  11. köszi, még régen láttam a bemutatóját, aztán meg is feledkeztem róla, pedig kötelező darab!

  12. Igen, azok a bizonyos körök, és azért tűnik úgy, hogy csak részben, mert mindig akadnak zsarolható, megvehető, vagy esetleg elvből, hitből átálló emberek, akik elárulják saját népüket. A magyar napi aktuálpolitikában is nyomonkövethető ez a folyamat, pl. most az egyházügyi törvény kapcsán, ami ebből a szempontból is rendkívül tanulságos volt.
    A veszélyességük nem az egyénből fakad, mert nekem is sok normális ismerősöm, sőt barátom is van közülük, hanem közösségi erejükből, ami a vallásukból, és az üldöztetésük, állandó vándorlásuk miatt kialakított túlélési stratégiájukból, és az ebből adódó sajátos életfelfogásukból, és erkölcsükből fakad, ami szöges ellentétben áll az általunk helyesnek tartottakkal. Lefőbb fegyverük a pénz. Mindig hatalomra vagy a hatalom irányítására törekednek, ezzel látják leginkább biztosítottnak az elért pozícióikat, vagyonukat. Veszélyes az is, ahogyan kiszorítanak mindenki mást a társadalmi elitből. Ahol megjelennek, ott ellopják, elsajátítják a meglévő tudást, beépülnek, majd kisajátítják a tudományos életet, a kultúrát (zene, irodalom, szórakoztatóipar, stb.), ezzel is növelve társadalmi befolyásukat. Vagyis nem csupán anyagilag élősködnek a befogadó népen, vagy rosszabb esetben teljesen kizsákmányolják azt, de az elit kisajátításával gátolják annak további társadalmi fejlődédését is. Pl. manapság Magyarországon hasonló helyzet van kialakulóban, mint a XIX. század végére. Akkor a főleg Galíciából befogadott zsidók erősödtek meg úgy, hogy néhány évtized alatt megsokszorozódott a lélekszámuk, hamar tönkretették a magyar kereskedőket, azután uzsorahitelekkel megszerezték a magyar földbirtokok jelentős részét. Az így felhalmozott tőkéből szinte kizárólag ők építették ki az ekkor gyorsan fejlődő gyáripart, a társadalmi elitbe beférkőztek a megvásárolható bárói cím révén, de az elit polgári szakmákat is kisajátították (bankárok, ügyvédek, orvosok, stb.). A történelem sajnos ismétli önmagát, mert jelenleg ugyanez zajlik, bár a telepesek nagyobb hullámai még nem érkeztek meg Izraelből, de a „terepelőkészítés” már gőzerővel folyik.

    Az eddigi legnagyobb ámokfutásuk az 1918-19-es, majd 1948-as hatalomra kerülésükkor volt. A trianoni tragédiát, a kisantant államok megalakítását, a magyar nemzetiségű uralkodó osztály és értelmiség elűzését, a középosztály életének megnyomorítását mind-mind nekik köszönhetjük. Ehhez fogható pusztítást csak az 1990-es újabb hatalomra kerülésükkor végeztek, amikor néhány év alatt a multiknak és a volt kommunista elitnek átjátszották a teljes magyar nemzeti vagyont, és érdekeinket feladva kiszolgáltatták az országot a tőkeerős EU-nak.

    Amit igazán sajnálok, hogy a magyarság soha nem volt képes ilyen fokú társadalmi szervezettséget elérni. De tanulni nem szégyen, és talán még nem késő.

  13. Én amondó vagyok, hogy először mindig a saját portája előtt seperjen mindenki.

    Nagyon könnyű azonnal „bizonyos körökre” fogni a világ bajait, például én is rájuk foghatnám, hogy egyre csak hízom, pedig én zabálok mint állat nem ők tömik belém.

    Tudom, ez egy leegyszerűsítés, és azt is tudom, hogy ezek a bizonyos körök tényleg okolhatók ezért-azért, a kérdés csak az,hogy ezek a bizonyos körök tényleg azok akikre mindenki gondol, vagy csak részben.
    Mert akkor ugye elég ciki mindig csak őket szidni/írtani – mikor mit.

    Csak felvetem.

    tetszik a film, le is töltöm.

  14. Igazad van, viszont vannak társadalmi elvárások, és olyan szükségletek, amit nem tudsz megkerülni anélkül, hogy ne korlátozd a kényelmedet. Lehet élni autó, hűtő, mosógép, tévé, számítógép vagy mobil nélkül is, de kényelmesebb vele együtt. Az pedig a filmben is elhangzik, hogy nem lehetett kötelezővé tenni az időnkénti cserét, ezért kitalálták annak a marketingjét, hogyan cseréld le önszántadból. És a fogyasztási hitel révén azt is megoldották, hogy akkor is tedd ezt meg, ha nincs rá pénzed. Még a csapból is a jobbnál jobb hitelajánlatok folynak, hogy ha csak egy kicsi hiányzik, ráérsz jövőre elkezdeni törleszteni, meg csak párezer forintos részletek, meg a devizaalapú hitel szinte kamatmentes, és az emberek beveszik, vagy mert tényleg hülyék, kapzsik, vagy mert hatékonyan be vannak etetve, és elhiszik, amit hallanak.

    A legfontosabb, hogy fogyasztásra (napi megélhetés, tartós fogyasztási cikk, üdülés, de még a lakás és az autó is annak számít, ha magáncélra használod) nem szabad hitelt felvenni, csak olyasmire, amiből jövedelmed van. Erre tökéletesen igaz a mondás, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! De pénzt hozó dolgokra is csak ésszel szabad. Pár éve sokakat azzal etettek be lakásvásárlásra és devizahitel felvételére, hogy ez egy jó befektetés, mert ha kiadja a lakást, a bérleti díjból könnyen vissza tudja fizetni a hitelt, és ingyen lesz egy lakása. Csak ugye nem tudta mindenki kiadni, és pl. a svájci frank árfolyama ma másfélszerese az akkorinak. A 10 milliós lakás máris 15 millióba van, ráadásul 15 millió hosszúlejáratú hitel kamata hatványozottan több, mint 10 millióé.

    Szóval, csak ésszel!

  15. Ez a film is, meg a hozzászólások nagy része, féligazságok. Egyet ne felejtsetek el, semmi sem kötelező. Az emberek buták és kapzsik, mert nekik is az kell ami a másiknak, pedig nem kell. Le lehet mondani a 100 m2-ről, elég lehetne a 60, lehet lakni a szülőknél is, ahogy dédszüleink, nagyszüleink is megtették. Nem kellene új autó vagy 3D tv. Ezek azok a dolgok, amiről szüleink és őseink le tudtak mondani. Mi nem. Azután jön a sírás-rívás-szívás.
    Ismerős a mondás ugye: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.”

  16. Üdv!

    Nagyon érdemes megnézni a filmet. Az előttem szólóakkal teljesen egyetértek és Wattafak, bizony valóban nem is kell mondani hogy „hova” vezethető vissza!
    Minden lényeges pénzügy ugyanabba a körbe tartozik. Ezen változtatni (pontosabban pl. ezen) soha nem késő, csak az idő múlásával egyre nehezebb. Amint az előttem szólóak is írták, leszűrhető hogy ez így nekünk pedig nem jó!
    A film megnézésével természetesen semmi nem fog változni, de egyeseknek gondolatébresztésnek, másoknak pedig megerősítésnek (ha egyáltalán kellene) kiváló.

    Köszönöm itt is a feltöltőnek a munkát!

  17. Igen, tényleg úgy érzi az ember, hogy az egész úgy rendezkedett be, hogy még véletlenül se úszd meg a hiteleket. Manapság nagyon kevesen mondhatják azt, hogy veszek egy lakást, építek egy házat hitel nélkül. A fiatalok elkezdik az életet és nagy részük azzal indul, hogy kellene ház/lakás, ami egyenlő azzal, hogy 30 évre eladósítja magát. vegye fel 25 évesen és lesz 55 éves, mire kifizeti. Szinte szó szerint a teljes életére eladósította magát máris. Onnantól kezdve meg nem tud félrerakni annyit, hogy a többi dolgot megvegye hitel nélkül. Ördögi kör.

    Dédanyáink idejében voltak ilyen apróságok, mint a II. Világháború és az utána következő időszak, mégis sokkal többen képesek voltak felépíteni a házaikat hitel nélkül, mint ma. Ma aki azt mondja, hogy na hát építeni kellene egy házat, tessék álljunk neki, az ritkaság számba megy, és nem havi átlagkeresettel rendelkezik (vagy, ha igen, akkor örökölt, szülőktől kapott stb…). Anno azért az átlag ember is, ha nehezen is, de fel tudta építeni/megvenni az otthonát élete végéig tartó adósság nélkül.

  18. Nagyon érdekes film, de csak részben tárja fel a tervezett elavulás valódi okát. A gazdasági növekedés kényszere nem elsősorban a termelés profitkényszeréből fakad. Az utóbbi évtizedekben a pénzügyi forgalom sokszorosan meghaladja már a reálgazdaság forgalmát. A pénzforgalmat mozgató kamatnyereség pedig csak folyamatosan növekvő gazdaság esetén biztosítható. Minden adósnak folyamatos, és folyamatosan növekvő bevételének kell lennie ahhoz, hogy fizetni tudja a kamatokat. Egy deficites államnak állandóan növekvő adóbevételekre van szüksége a növekvő államadósság kamatainak fizetéséhez. Ehhez legkönnyebben növekvő gazdaság esetén juthat hozzá, ahol növekszik a fogyasztás (ÁFA), a cégek nyeresége (nyereségadó), és a bértömeg is (SZJA). De kicsiben, az egyén („fogyasztó”) szintjén ugyanez tapasztalható. Kezdik a diákhitellel az eladósítást, utána hitelbe kínálják a lakást, az autót, a tévét, stb., de még a napi fogyasztást is meg lehet venni hitelkártyára. Ha valakit beszippant ez a rendszer, élete végéig fizetheti a kamatot, és a bankok rabszolgájává válik.

  19. 2012 végén a napkitörés után, a felperzselt földfelszín alatt értékes lesz az édesvizünk?

  20. Kaja mindig kell majd, a kőolaj nem ehető ilyen egyszerű. A szolgáltatói szektor nagysága miatt erről mindenki elfeledkezik állandóan. Rendkívül jól termő földjeink vannak, és sokkal többet tudnánk termelni, ha fejeltebbek lennénk és pl öntöznénk. Megnézném, hogy hány aranykoronás az Izraeliek földje és mennyi vizük van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük