Szerelem, tangó, álmok, szenvedélyek. Minden, ami kell egy jó szerelmes filmhez.
Nem akármilyen napon ám, hanem Valentin napján. Alapszabály: végy egy lányt és egy fiút.
A kezdő helyszín legyen az egyetemi könyvtár. A nagy csöndet elszabadult horkolás töri meg,
a fiú keresi, ki az? A könyvespolc alján, ni csak, mélyen alszik a lány.
A fiú finoman felébreszti, s elkezdődik egy könnyűnek tűnő, múlhatatlan szerelem története.
A lány előtt azonban a nagy karrier megcsillan, s nem tud dönteni
– szerelem vagy befutó egzisztencia, a fiúnak pedig nincs ereje, hogy a lányt megtartsa.
Útjaik szétválnak, mindegyikük új partnert talál, s kezdődik minden elölről…
Időnként összefutnak és újra szeretnek, s újra bántják egymást, mert mindkettőjüknek fáj.
Nagyon fáj. Anna és Max már csak ilyenek… De hogy a film ne legyen ennyire habkönnyű,
párhuzamosan egy másik szerelemi szál is fut, mely kevésbé romantikus történet.
Anna barátnője és Max barátja szintén egymásba szeretnek, de történetük már prózaibb:
összeházasodnak, gyermekeik lesznek és elválnak. A szerelem olykor álom, olykor valóságos,
de nélküle élni minek?