Tarján Sándor egy vidéki hadgyakorlat során beleszeret kapitányának húgába, Vilmába. Megkéri a lány kezét, de a lány apja lebeszéli Tarjánt erről a házasságról, mivel teljesen tönkrement, és a szomszéd földbirtokos, Merlin báró felvásárolta az összes váltóját. Vilma számára, hogy a jelenlegi életvitelét folytassa, már csak egyetlen lehetőség maradt: hozzámenni Merlinhez. Ezért az aggódó apa kéri Tarjánt, hogy küldjön Vilmának szakítólevelet.
Így van. Az az ő becsületes neve.
Az ángliusok sem írják a kedvünkért, hogy Lukács Gyuri, vagy Játszóhegy Pista.
Szóval ideje lenne már becsülni saját nagyjainkat (is).
Legyen már Székely István a rendező!