A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte. Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte.

Posted in Dráma          

8 comments

  1. A 2,5 órás film alatt igazából nem sok a cselekmény. A „történetet” előzetesen olvastam már, mégis lekötött a film. A fekete-fehér kópia, a zenei aláfestés nagyon jól mélyíti a mondanivalót. A lényeg a kb. 5 perces monológ a film közepén, a többi csak körítés. 9/10.

  2. Ez a film, egy lélektelen, üres semmi ahol 10 perc azzal telik el, hogy mennek a lovaskocsival! Ez művészet? ez zseniális? ez egyedi? ettől essek hasra? Így aztán tényleg könnyű kitölteni a játékidőt, már ha valakinek van annyi szabadideje, hogy erre pocsékolja.
    És igen, a negatív vélemény is vélemény, szóval fogadjátok el, hogy nem mindenki van oda ezért a ‘csodáért’

  3. Azért mert Te lüke vagy a szerzői filmekhez, nem jelenti azt, hogy a rendezővel vagy a filmmel van a probléma. Tudod egy alkotás akkor hiteles ha a műfajra és a rendezőre vonatkozó jegyeket, és formanyelvi eszközöket minél szélesebb spektrumon alkalmazza, de ezzel nem untatlak, mert csak fájni fog tőle a fejed…
    Van Amerikában egy múzeum, ahol a filmtörténet legnagyobb alkotásaiból őriznek egy- egy kópiát az elmúlt 116 évből. Magyarországról csak Tarr Bélának van ott filmje. Na ez a teljesítmény!

  4. Gyerekek??? Mibe vagytok???
    Ez egy nagy darab szar!!! Egyszer sem tudtam megnézni, nemhogy 3-szor…
    Úgy látom ott is nagy bajok vannak, nem csak a rendezőnél.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük