„Már egyik legelső filmjében, a Pályamunkások című rövidfilmben (1957) benne van minden, ami később is a sajátja marad: ritmus, hang, szerkezet, a struktúra fontossága mindenek előtt. A gyermekkorából talált témát, a síneken krampácsoló pályamunkásokat bemutató etűd a kép- és hangvágás csúcsa, melyben az egyre fokozódó képek, beállítások és hangok önmagába visszatérő, lezárt egységet alkotnak. Későbbi kisfilmjei szintén szoros kapcsolatban állnak a nagyfilmek alkotta életművel.”
Még gyerekként is mély nyomot hagyott bennem ez a kis szösszenet.
Nem ment ki a fejemből a mai napig sem, de én is a Krampácsolók
címre emlékszem.
Hihetetlen zeneisége van.
Ez nagyon nagy! Utoljára gyerekként láttam a TV-ben, valamelyik csatornán (az akkori kettőből) ott „Krampácsolók” címen ment, de a lényeg azonban maga a film.
Egyszerűen borzongató, mennyire tömör és ugyanakkor mennyi mindent mond el.
Gaál István sajnos már elhunyt.
Egyébként a felvételeket anno a Budapest-Szob vasútvonal Nagymaros-Zebegény állomások közötti szakaszán készítették.
Nagy, nagy köszönet a feltöltésért!
Köszönöm!.Fantasztikus mit alkotott 18évesen.