2038: George Almore az emberekkel egy szinten levő mesterséges intelligencia kidolgozásán munkálkodik. Legújabb prototípusa már csaknem kész. Érzékeny fázis ez, ami nagyon veszélyes is. Legfőképp, hogy egy olyan cél is motiválja, amit szeretne elrejteni mások elől.
Fullasztó ez a szűk stúdióban felvett unalom. Némi idegesítő, sci-finek tűnő zenei aláfestéssel.
kismisi 🙂
@Zahire: Túl van tárgyalva.
kismisi ! Nem kötekszem… én is vélemény mondok, mint látod azt írtam, hogy „szerintem” nem azt , hogy ez kőbe vésett tény.
@Zahire Nem tudom a rendezőnek mi állt szándékában és mi nem, nem beszéltünk, de a lényeg, hogy ettől jó a film, gondolatokat ébreszt. Én ezt látom, ha nézem, mások mit látnak, vagy te mit látsz, az a te, vagy mások felfogásától függ. Sosem akartam ráerőltetni másokra a véleményem, és mások se próbálják meg velem, viszont el tudom fogadni, ha nem értenek velem egyet, más a véleményük. A kötözködésnek, meg nyilván más következményei vannak. Szóval, ha te így látod, ahogy, nincs azzal semmi baj, biztos vannak akik veled értenek egyet, vannak akik velem és vannak akik másokkal.
kismisi ! A film jó, de semmi több. A téma csattanóját már többször feldolgozták.Szerintem túl sok mindent látsz ebbe a filmbe, ami a rendezőnek esetleg nem is volt szándékában ábrázolni.
Csak egyszerűen jó film.Köszönöm👍👍
Számomra hiteltelennek tűnt a főszereplő és bár van potenciál a kis költségvetésű filmekben, ám ahhoz, hogy nagyot üssön, mindennek klappolnia kell – a színészi teljesítményen át a párbeszédekig, amelyekről azért meg kell jegyezni, hogy néha egy kissé bugyuták voltak a történet ívének fényében és bár a vontatott, lassú cselekmény szövés olykor nagyon hatásos tud lenni, itt inkább unalom szagúra sikeredett, némely jelenetben egyenesen fárasztó volt. A rendező lehet, hogy nem látta Carpenter The Thing-jét, ami persze szegénységi bizonyítvány lenne, mert ott minden összetevő, minden motívum a legoptimálisabb végeredményre vezette a produkciót, amely a kategóriájában gyakorlatilag kortalan és felülmúlhatatlan emlékműve lett a kis költségvetésű polcnak- ez a film nem lesz az.
Megnéztem már az első idekerülésekor is, elég hitelesen megcsinált, érdekes film – bár az alapötlet kicsit kimódolt, na de éppen az alapötlettől scifi.
Kár az ilyet misztikus kategóriába is sorolni, mivel szerencsére semmi misztikus nincs benne, és mert elriaszthatja azokat, akik jó filmeket akarnak látni, tehát eleve nem néznek misztikus kategóriájút.
Az ötlet nagyon jó volt, a megvalósítás is, csak a férfi főszereplő nem igazán tehetséges. Sajnos ez elrontotta az élményt.
Már a megjelenés évében is láttam, de idén vált igazán aktuálissá, talán ezért készült a szinkron is, ami jól sikerült. A film alapvetően egy kis költségvetésű alkotás, egyszerű eszköztárral, de nagyon összetett, borzasztó sok kérdést felvet. A mesterséges intelligencia az alapkérdés, mit jelent az öntudatra ébredés, meddig tart az ‘én’, hol kezdődik a ‘mi’, lehetséges-e a tudat átvitele, vagy egy teljesen új egyén születik? Aztán ott van a dimenziók kérdése, az hogy valójában ki hal meg és ki marad életben, vagy van-e ilyen egyáltalán? Órákig lehet beszélgetni a filmről. A kiindulópont, ahogy a valóságban is, az hogy mikor ébred öntudatra a mesterséges intelligencia, és hogy létezik-e, létrehozható-e személyre szabott mesterséges intelligencia? A mesterséges intelligencia abból áll, hogy egy felfoghatatlan mennyiségű adathalmazban keres és azonosít mintákat a „gondolkodáshoz”, és ezt használja. Tehát a jellemző emberi viselkedést és gondolkodást „imitálja”. De vajon képes-e arra, mint a legnagyobb gondolkodók, mint Newton, Einstein, Semmelweis, Szentgyörgyi, Tesla, stb. hogy olyasmit alkosson, amire csak a legbrilliánsabb elmék képesek, és semmi közük a jellemző emberi gondolkodáshoz, mivel egyedi. Mert ha igen, akkor öntudatra ébred, és ez csak egy a millió felvetődő kérdés és lehetőség közül. Aki szeretné megtornáztatni az agysejtjeit, annak bátran ajánlom a filmet.