Sarah (Jodie Comer) okos lány, de sosem sikerült beilleszkednie, sem az iskolában, sem a munka világában. Bár a családja szerint soha nem fog elérni semmit, ő váratlanul mégis rátalál hivatására: egy liverpooli bentlakásos otthon gondozója lesz. Sarah-nak különleges tehetsége van ahhoz, hogy kapcsolatot alakítson ki a lakókkal, köztük elsősorban a 47 éves Tonyval (Stephen Graham). Tony korai életkorban kezdődött Alzheimer-kórja miatt gondozásra szorul, mivel agyműködése lassan leépül. Betegsége zavartságot okoz és erőszakos kitörésekre sarkallja, amelyeket a személyzet többi tagja nem képes kezelni, de Sarah-val mégis elkezd valódi köteléket kialakítani. Aztán 2020 márciusában a koronavírus-járvány beköszöntével minden, amit Sarah addig elért betegénél, megkérdőjeleződik.
Nekem is nagyon tetszett, érdekes, életszerű, jól felépített történet!
Ezt a filmet érdemes megnézni, elgondolkodtató.
Tény, hogy nehéz időket éltek és élnek meg a szociális munkások és otthonok. Én bentlakásos gondozó voltam egy háznál, amikor elkezdődött ez az egész. A gondozók nem jártak be az otthonokba – mármint ahol több bentlakásos kliens volt és nem egy magán család – dolgozni és az ápoltak gondozás nélkül maradtak.
Sajnos a média arról nem beszél, hogy ki immunis a betegségre vagy hogyan is lehet ez… De a film igazából nem is erről szól. Ahogy Ká írta elébb: emberségből példa értéket mutat a film.
Teljesen tükrözi a valóságot,érdemes megnézni!
@ Kisjantek Mert te csak egy kis jantek vagy 😀😂
Nekem nem tetszett annyira.
Inkább semennyire 😀💩
Azért persze köszi szépen a feltőltést.
Jó film, többet nem füzök hozzá
Kiváló alkotás. Még ha nem is szórakoztató.
Bitang jó film emberségről, morális értékekről és a száraz valóságról.