A Stanislaw Lem regénye alapján készülő film az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó, izgalmas családi krimi keretei közé. Az Úr hangja főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter, egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára. A találkozás számtalan élményt, fordulatot és tanulságot hoz a fiatalember és apja életébe, és ennek a találkozásnak köszönhető az is, hogy a világ értesül arról: az univerzum megszólalt, nem vagyunk egyedül a világmindenségben.
Az Úr hangja világpremierje a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz. A film a Filmalap 600 millió forintos gyártási támogatásával a Pusztai Ferenc vezette KMH Film és a kanadai Quite Revolution Pictures koprodukciójában készült. A filmterv előzőleg a 32. Torinói Filmfesztivállal párhuzamosan megrendezett Torino FilmLab filmterv fejlesztő fórumon elnyerte a Les Arcs Coproduction Village majd később az ARTE France díját, továbbá az Európai Unió MEDIA programja 50 ezer eurós támogatást ítélt a filmterv fejlesztésre. Pálfi Az Úr hangja előtt az „A” kategóriás Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon három díjat (legjobb rendezés, zsűri különdíja, az Europa Cinemas mozihálózat díja) nyert a Szabadesés című filmjével. Pálfi korábban Cannes-ban szerepelt a Final Cut – Hölgyeim és Uraimmal, előtte a Nem vagyok a barátod Karlovy Varyban volt versenyben. A Taxidermia című filmje négy díjat nyert a Magyar Filmszemlén, szerepelt Cannes-ban és többek között Chicagóban lett a legjobb film, a világsikert aratott Hukkle-val pedig többek között Európai Filmdíjban részesült. Az Úr hangja a Szabadeséshez és a Taxidermiához hasonló szürreális, vizuálisan erőteljes alkotás, amely garantáltan meghökkenti a nézőt.
Gondolom a rendező saját magyargyűlöletét érzékeltette abban a részben amikor a főhős találkozik a mekszikói fickóval aki gunyorosan mosolyog azon, hogy emberünk Magyar. A rendező talán nem élt kint eleget. Anikor egy Magyar találkozik egy latin amerikaival, legyen az mekszikói, el salvadori, csilei, stb. és az illető megtudja, hogy magyarral áll szemben akkor a legelső szó vagy a foci vagy Puskás. Szó sincs gúnyoros mosolyról. Tőbbet kellene utazni te kis rendezőcske. A magyarokat nem utálják annyira mint ahogy te elképzeled vagy szeretnéd.
Ez egy nagyon felejthető film. A legjobb jellemzője a proli zűrzavar és a rendezés hiánya.
Angol címe His master’s voice ami nem egyezik a magyar címmel. The Lord’s voice lenne a helyes fordítás. A filmben elhangzik angolul ‘God’s voice’ ami utalás az üzenetre ami az űrből jött.
Gondolom marketing szempontokból jött a félrefordítás nehogy a libsik akiknek ez a film készült ne nézzék meg ezt a liberális szimbólumoktól hemzsegő filmet ami már szinte banálisan dogmatikus. A film ‘menni amerika, csinálni nagy film’ stílusban készült, csak Borat hiányzott. A rendező különösen különösen útálhatja a magyarokat valamiért. Minden filmjében van erre utalás csak észre kell venni.
Teljesen meglepődtem, hogy Magyar gyártású film.
Szerintem nagyon jó a film. Jól érzi és mutatja meg az embereket és a szituációk többnyire hiteles lefolyást nyújtanak.
Ezt a filmünket nem kell szégyellni. Aki mégis így tesz, ne aggódjon. Ő is benne van a filmben. Hogy hol, azt eldöntheti ki-ki magának.
Köszönöm feltöltők és üzemeltetők.
Hát mit írjak egy szar filmről? Az első 10 perc rettenetes. Semmi nem kapcsolódik egymáshoz, mintha beszívott volna a rendező. Nézzetek bele letöltés előtt, mert szerintem kár a byte-okét.
Érdemes még a letöltés elött belenézni.
Sajna a fele film angolul van