Rose-Lynn egy lázadó, fiatal lány, a glasgowi munkásosztály utcáiról, aki tehetséges country énekes, és akinek egyetlen vágya, hogy eljusson Nashville-be és befutott sztár váljon belőle. Zűrös múltja és két kisgyereke miatt azonban súlyos nehézségekkel kell szembesülnie. Olykor frusztráló és dühítő cselekedetei ellenére is a sikeréért fogsz szorítani. A Wild Rose nem musical, de kiemelkedő zenei betétekkel rendelkezik, amik tökéletesen illeszkednek a történetbe.
Mást vártam, nem egy happy country music film, s nem is sztártörténet. Nem is egy nagy durranás, de nézhető, jó kis emberi film.
nemunjátok ezt az agyonmagyarázást,,,,,,, tetszett vagy nem,, ennyi a lényeg
Kedves Michonne:
Az erkölcsi, filozófiai útmuatást – amit többmilliárd ember követ a földön, köztük én is – megtalálhatod a Buddhizmusban, Shintoizmusban, Kereszténységben, Zsidóságban és a Hinduizmusban is (még a muszlim vallásban is megvannak a nyomai). Erre épül/t az eruópai kultúra és nagyjából az etikett is.
Itélkezek? igen. néző vagyok, nekem készült a film igy gondolom, nyugodtam formálhatok róla véleményt.
MEgpróbállak téged valahogy beállitani vagy erkölcsi magaslatról prédikálni? Ezt csak te képzeled igy. Nem állok erkölcsi magaslaton, és nem hirdetem az igazságot sem, és főleg nem akarlak meggyőzni. Azt sem tudom ki vagy és az az igazság, hogy nem is nagyon érdekel. Már ez a pár komment is túl sok időt vette el abból a kevés szabadidőmből, amim van és inkább töltöm a jövőben ezt a pár percet a fiammal és a feleségemmel.
És végül: A szinésznőnek nagyon jó hangja van, remélem, hogy még találkozunk vele. Sok sikert kivánok neki és neked is a jövőben
Kedves Michonne!
Igen. A véleményemet irtam le, mert azt hittem, a hozzászólás rész a véleménynyilvánitásra ad lehetőséget.
Az pedig, hogy ez a véleményem és nem változtatom meg az azért van, mert az ember általában egy adott úton próbál haladni az életében. (ha nagy szavakat akarok használni, akkor mondhatom azt hogy bizonyos elvek alapján próbálja leélni az életét)
Pl. nem tartom követendő példának az alkoholizmust vagy drogfogyasztást – igen! még a kannabiszt sem! – és még a cigarettázást sem – mondom úgy, hogy 17 évig napi 2 dobozt szivtam, mig már vagy kb. 10 éve letettem.
Viszont a minőségi élethez nélkülözhetetlennek tartom a tiszteletet: legyen az a feleséged, férjed, gyermeked (!!!!!), szülőd, környezeted és természetesen az állatok is.
Állatbarátként ugyan úgy nem értem meg – sőt, elitélem -, ha valaki vesz magának egy kutyust, cicát, lovat, teknőst, stb-t majd amikor megunja, akkor mint egy megunt játékszert kihajitja. Meggyőződésem, hogy aki ezt meg tudja tenni egy kisállattal, ugyan olyan felelőtlenül fog viselkedni egy kisgyermekkel is. (figyelmedbe ajánlanám Sandra Bullock egyik filmjét: 28 nap. A feleősségvállalásról is szól és még más egyébbről. érdemes megnézni)
Tehát beszélhetünk nyugodtan, de nem fog megváltozni a véleményem, hiszen ez a film pont az ellenkezőjéről szólt.
A kiscsaj gyakorlatilag tönkretett 3 életet – két gyerek és a nagyi – aminek én nem fogok tudni tapsikolni. Sajnos ez van.
De hogy mondjak pozitivumot is a filmmel kapcsolatban:
Az értékelendő és nagyon szép, ha valakinek vannak álmai és céljai az életben, amit mindenképpen el akar érni. Ez nagyon szép és jó dolog! Ez mozgatja a világot és viszi előre ész ad erőt, hogy újra felállj, mikor elcsüggedsz. Ez adott erőt pl. Magellánnak, Colombusnak, Cooknak, a Wright fivéreknek, Arnold Schwarzeneggernek – neki iszonyatosan jó motivációs videói vannak. érdemes megnézni), stb…
És itt megintcsak ismételni fogom tudni magam:
A filmmel az a bajom – és ezért is értehetelen számomra a 7 pontos értékelés -, hogy egy olyan embert próbál meg pozitivan beállitani, aki mindenkit félresöpör.
Mondok neked példát: Areta Franklin… Zseniális énekesnő, pocsék anya… B.B. King: zseni. Viszont pocsék apa, pocsék férj.
Mint zenészek, imádom a munkásságukat, de mint embernek, tapsikolni nekik nem tudok nekik.
És mivel ez a film a kiscsaj életéről szólt, nem pedig – a még nem létező – munkásságáról, ezért arról tudok véleményt mondani. Ezért pedig nem tudok tapsikolni neki.
Ennyi… ilyen egyszerű
Kedves Michonne!
A kedves nagymama azt mondja neki: „…kezdj valamit az életeddel. Vagy menj el dolgozni, vagy menj főiskolára.
Anya! Most jöttem ki a börtönből. Had pinejem ki magam…” (amit pláne nem értek, hiszen nem kényszermunkára volt itélve, hogy ki kelljen pihennie magát)
Magyarán baromira nem akar elmenni dolgozni, de az anyja belekényszeriti őt. A kisfia a nagyival akar maradni, a lánya pedig nem akar vele kommunikálni, ő pedig baromira nem tud mihez kezdeni a helyzettel.
Arról ne is beszéljünk, hogy a gyerekei nem mennek vele Amerikába.
Tehát a felállás az, amit irtam:
De nem baj! Ünnepeljük az egoizmust és a másokat semmibe vevést, még akkor is ha az a saját gyermekem!
Sajnos azt kell mondanom, hogy TE sem vagy kivétel, mert te is itélkezel. Ráadásul látatlanul, mert nem is ismersz engen.
A kijelentésedre pedig a válaszom, hogy nem: Az férfi, aki le sem sz..rja a saját gyerekét és csak a határtalan egójával foglalkzik, az ugyan olyan elitélendő számomra.
Öntörvényű? Szép és jó dolog, mikor még egyedül élsz és senkinek nem kell megfelelned. De ha már vannak gyermekeid, akkor már másról szól a dolog. Akkor már felelősséggel tartozol irántuk. (kár, hogy ezt magyaráznom kell)
De azt kell mondjam, hogy ez egy tendencia mostanában. Adjunk egyet at érzelmeiknek és mutassunk egy nehéz helyzetbe jutott valakit, aki megpróbál felemelkedni és ezért mindent megtesz.
A történettel számomra csak az a baj, hogy simán átlépi a rá bizott életeket és le sem sz..rja azokat.
De ezért jó, hogy nem vagyunk egyformák: van aki mélyebben elgondolkodik és van aki csak a képernyőn látottakat nézi, tovább nem lát.
Én továbbgondoltam, más szemszögéből is figyeltem és éppen ezért nem tetszik a sztori.
De majd jön a következő film, ami elmeséli a lánya és a fia történetét, hogy miért lettek alkoholisták, vagy drogfüggők, mert az anyjuk kiskoruk óta saját magával van elfoglalva, iszik, bulizik és számukra ez volt a követendő példa.
De most próbálnak majd felállni és helyrehozni az életüket az elcseszett gyerekkoruk után.
Remélem, majd az a film is tetszeni fog neked 🙂
Nem tudom…
Van egy huszon elején lévő korában már a sittet megjárt csaj, akinek csak a buli és a pia a fontos és mellesleg már van két gyereke, akiket le sem sz…r, és a nagyanyjuk neveli őket, mert a főszereplő a saját álmával törődik.
Csodás, hogy bemutatja a film, hogy nem adja fel az álmait és mindenen keresztül hág, csak hogy ŐŐŐŐŐŐŐ elérje azt, amit el akar érni.
Közben pedig nem szól a film és a történet arról a másik három emberről, akinek az életét nem mellesleg tönkretette:
A két, anya nélkül felnövő gyerekét, azok lelki válságát és pszichés problémáit, és az anyjáét, akinek valószinűleg nyugidjas kora környékére nem hiányzott két kisgyerek, akit kéretlenül a nyakáva varrt a drága kislánya.
De nem baj! Ünnepeljük az egoizmust és a másokat semmibe vevést, még akkor is ha az a saját gyermekem!
Szép… És ez a film kap 7 pontot. Gratulálok
Nem olyan nagy szám!Egyszer nézhető,sablonos történet,de fájni biztos nem fog!